|
100 éves a helikopteres repülés
Jetfly 2007.11.14. 12:13
 1907. november 13-án a franciaországi Lisieux közelében lévő Calvadosban Paul Cornu sikeresen végrehajtotta a világ első helikopteres repülését. A saját tervei alapján elkészített „repülő bicikli” mindössze 20 másodpercet töltött a levegőben, miközben 0,3 méteres magasságba emelkedett. Az egyenként 6 méter átmérőjű kétrotoros szerkezetet egy nyolchengeres, 24 LE-s (18 kW-os) Antoinette motor hajtotta meg. Hivatalosan ezt tartják az első igazán szabadon repülő, embert is szállító helikopternek. A kerékpárgyártó Cornu ezután több kísérletet is folytatott, de a kormányozhatatlanság, valamint az anyagi támogatás elmaradása miatt végül feladta az elképzeléseit.
A helikopteres repülés kezdetei az ókori Kínához vezethetők vissza. Az első modellek még bambuszból készített pörgettyűs gyermekjátékok voltak. Ezek ábrázolása 1463-ban jelent meg Európában. A csavarszárnyas helikopter rotációs elven működő, első tervét pedig 1493-ban Leonardo da Vinci (1452–1519) készítette el. E híres olasz művész, tudós és filozófus a görög helix (spirál) és pteron (szárny) szavakból alkotta meg elnevezését. A „hélicoptére” szót 1861-ben Gustave de Ponton d’Amécourt francia feltaláló használta először, amikor bemutatta egy kicsi, gőzzel hajtott modelljét. A századfordulón végbement technikai fejlődés következtében először a légcsavaros, majd pedig a helikopteres repülés is megvalósulhatott.
A francia Paul Cornu 1881. június 15-én, a franciaországi Lisieux közelében lévő Glos la Ferriére-ben született. Mérnökként kezdetben kerékpárok gyártásával foglalkozott. Majd 1906-ban tervezte meg és építette a mindössze 12,7 kg tömegű, 2 LE-s motorral felszerelt első kísérleti – pilóta nélküli – modelljét. 1907-ben már egy 258 kg súlyú szerkezetet épített. Ezt szeptember 27-én sikeresen próbálta ki 50 kg-os ballasztterheléssel. Ezután ő maga foglalt helyet a „repülő bicikli” nyergében, ám november 9-ei első próbálkozása ekkor még eredménytelen maradt. Négy nappal később, november 13-án azonban már történelmet írt a forgószárnyú repülés területén. Le Havre-tól délre, a Lisieux közelében fekvő Calvadosban Cornu sikeresen végrehajtotta az első szabad repülést. Az első alkalommal csupán 20 másodperc erejéig, de 30 cm-re rugaszkodott el a 326 kg össztömegű „Helicoplane”. A két darab, ellentétesen forgó, egyenként 6 m átmérőjű rotor meghajtásáról egy nyolchengeres 24 LE-s (18 kW-os) Antoinette V-motor gondoskodott. (Meg kell jegyeznünk, hogy 1907. szeptember 29-én Douai-ben a Bréguet-Richet-féle Gyroplane No. 1 helikopter is levegőbe emelt egy embert a földről. Azonban ez a példány még nem volt képes az egyedül repülésre, ugyanis négy ember tartotta hosszú kötelekkel.)
Paul Cornu ezután tovább folytatta a kísérleteket. Így például 1907. december 4-én több, alacsony magasságú lepányvázott repülést is végzett. A próbák során lassan elérte a 60 másodperces időt is, miközben már 1,5 métert tett meg a gépével, miközben a sebesség 11 km/h-ra emelkedett. Utóbb 2 méteres magasságba is feljutott, akkor azonban már instabilnak mutatkozott a „repülő bicikli”, ráadásul manőverezni sem igen tudott vele. Így Cornu jobbnak látta a kísérletek befejezését, hiszen munkájához még megfelelő anyagi támogatást sem kapott. Tragikus körülmények között, 1944. június 6-án, otthonában halt meg, amikor is szövetséges hatalmak franciaországi célpontok ellen intéztek, a normandiai partraszállás részeként, bombatámadásokat…
A forgószárnyú repülőszerkezetek fejlesztése és tökéletesítése azonban Cornu tevékenysége után is tovább folytatódott. 1909-ben Bartha Miksa és dr. Madzsar József készítette el az első magyar szabadalmat. Szabad és kormányzott repülésre vonatkozó tanulmányukban ma is használatos műszaki megoldások szerepelnek. Ezenkívül az I. világháború idején, harci alkalmazásra tervezett helikoptert szintén egy magyar, Petróczy István főhadnagy készítette el. A három ember szállítására is képes típust pedig 1918 márciusában dr. Kármán Tódor (Theodore von Karman) és Zurovec Vilmos mérnökök készítették el.
Ekkor már több országban is végeztek különféle helikopterkísérleteket. Az oroszországi Kijevben, 1909 júniusában Igor Szikorszki építette meg első modelljét, az S-1-et. Szikorszki később az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol rendkívül sikeres életpályát futott be. Az amerikaiak közül Emil Berliner és John Newton Williams kezdett úttörő munkát forgószárnyú repülőszerkezetek tervezésében. 1912-ben pedig a dán Jacob Christian Ellehammer mutatott érdeklődést a függőleges repülés iránt. Az ő konstrukciójával már kisebb ugrásokat lehetett végrehajtani.
Az 1920-as években az argentin Raul de Pateras Pescara márki építette meg az első működőképes kollektív vezérlésű masináját. A 180 LE-s Hispano-Suiza motorral szerelt, No. 3-as jelzésű helikoptert koaxiális, ellentétes irányban forgó rotorok emelték a levegőbe. 1924. április 18-án ezzel ért el Pescara 736 méteres magassági világrekordot. Rajta kívül említésre méltó még a spanyol Juan de la Cierva neve is, aki elkészítette a világ első autogiróját. A C.4. volt minden idők igazi rotormegoldású légi járműve. Ez a csuklós felfüggesztésű rotorlapátos szerkezet tekinthető a modern helikopterek elődjének.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
