A törvény hatalma, vagy a hatalom törvénye? "Köszönjük polgármester úr!" Megtörtént 2007. december 12-én.

Rendőri erő, tűzoltóknak öltözött biztonsági emberek, végrehajtó, zárszerelő, valamint a hatalmat képviselő kft. vezetői, jogásza.

Minden kellék adott a színi előadáshoz...

...a szegedi repülőtérről a Délvidéki Aero Club (DAC 1930) kilakoltatásáról.

A Szegedi Repülő Egyesület tagsága kérte, hogy régi nevén nevezzük a repülőklubot, mivel nemhivatalos kommunikációjuk során jelenleg nem kívánják használni a város nevét. Szerda reggel 8 órakor gyülekeztek az egyesületi tagok a reptér kapuja előtt.

A biztonsági őrök senkit nem engedtek be közülük, arra hivatkozva, hogy utasítást kaptak. Sárai Pál, a DAC ügyvezető elnöke kérte, adják ezt írásba. Erre nem voltak hajlandók és ezt megtagadta az időközben a helyszínre érkező Bene István, a repülőteret jelenleg üzemeltető SzKT repülőtéri üzletág vezetője is.

"Akkor jöjjön mindenki, bemegyünk!" szólította fel az ügyvezető elnök a jelenlévő tagokat, mintegy 40-50 főt. Természetesen ezt nem kívánták, (vagy nem tudták?) megakadályozni az SzKT emberei, így megnyílt a kapu. 9 órára megérkezett mindenki: rendőrök, zártörő lakatos, Dózsa Gábor az SzKT ügyvezető igazgatója, a társaság jogásza és természetesen a végrehajtó.




Ki ismeri a törvényt? Ezt a címet is adhattuk volna annak a kis vitának, ami az egyesületi tagok gyűrűjében az ügyvezető elnök és a végrehajtó között alakult ki. Sárai úr elmondása szerint ugyanis a bíróságtól sem kapott semmilyen érdemleges választ a kilakoltatással összefüggő lényeges kérdéseire. A végrehajtó sem adott választ ezekre az előzetes egyeztetés során. A végrehajtó elhárított magától minden tájékoztatással kapcsolatos felelősséget, mondván, neki nem tiszte a végrehajtási törvény értelmezése....

A hatalom felháborodását kiváltó firkára is kíváncsiak lettek volna a sajtó képviselői, ezt azonban cenzúrázták. Az SzKT biztonsági emberei tűzoltó és egyéb reptéri járművekkel körbeállták azt a buszt, amit a mű készítői azért állítottak oda, hogy ne lehessen éjszaka eltávolítani a grafitit. A biztonsági emberek egyébként a végrehajtási eljárás folyamán folyamatosan a klubtagok körül voltak - tűzoltónak öltözve, tudtuk meg az egyesületi tagoktól.

Tanácstalan zsaruk - nem értik, hogy mi szükség van rájuk. Elvégre nem az Oktogonnál vagyunk... Vagy mégis..?

Még a rendőrök arcán is tanácstalanság és értetlenség tükröződött. Valószínűleg nem értették, hogy a teljesen nyugodtan és békésen folyó eljáráshoz miért van szükség rájuk? Hiszen az egyesület mindent kipakolva, ellenkezés nélkül adta át az ingatlanokat. Egyébként az ingatlanokban más vállalkozások is helyet kaptak, akiknek nem kellett kiköltözniük, azonban az egyik vállalkozás - egy repülőgép javító, - helyiségének zárát mégis feltörették.



A jelenlévők egyike szerint talán azért, mert a tulajdonos maga is sportrepülő, egyesületi tag. Egyik újságíró kollégánk megjegyezte: "a szükségtelen rendőri jelenlét is az adófizetők pénztárcáját apasztja."

Félsiker lett a grafiti cenzúrája, mivel nem számolt azzal, hogy a hangárajtó eltolható! Így a jelenlevők láthatták a mű leghatásosabb részét, egy komor sírkő képét, amelyen a felirat: "SZEGEDI SPORTREPÜLÉS, 1930 - 2007, KÖSZÖNJÜK POLGÁRMESTER ÚR!" A sajtó képviselői egyetértettek abban, hogy ez a "falfirka" nem gyalázkodó, a klubtagság érzéseit fejezi ki, tehát indokolatlanul próbálták meg eltüntetni a nyilvánosság elől.



A végrehajtás hivatalos lebonyolítása után az egyesületi tagok csendes tiltakozásuk jeléül mécsest és gyertyát gyújtottak a repülő emlékmű és a hangár előtt. Egyik repülő leány elmondta, most sokan vannak az országban, akik együtt éreznek velük, mert vagy már túlestek a reptér elvételén, vagy mert közel állnak hozzá. Mint mondta, egyik ismerőse ezt írta neki: "Tudom mit érezhettek. Tőlünk csak egy kis repteret vettek el, de tőletek az ország repterét."

Törvény kötelezi ugyan az önkormányzatokat a sportolás, így a sportrepülés lehetőségének biztosítására,  - mondta Sárai Pál ügyvezető elnök, - de az előállt helyzetben komolyan, valóban sport szintjén művelni a repülést nem lehet. Szerinte az önkormányzat lebegtetett helyzetben tartja nemcsak a sportrepülőket, hanem a repülőtérhez kötődő repülési vállalkozásokat is. Arra a kérdésre, hogy hogyan tovább, csak azt felelte: "Nem hagyjuk annyiban."

Mit köszönhetett a város a repülő sportnak és mitől esik e, miután azt felszámolták?

A  vitorlázórepülő női világbajnokság és az elő-világbajnokság rendezésének jogát a repülőklub kapta. 2010 évben az egyesület rendezi a vitorlázórepülő társ legnagyobb eseményét, a felnőtt világbajnokságot. A klub már 2007-ben is olyan versenyeket rendezett, amelyre Európa több országából érkeztek versenyzők.





Mind a Szegeden rendezett vitorlázó repülő, mind az ejtőernyős versenyek nagy népszerűségnek, hírnévnek örvendtek a sportolók körében és egyre nagyobb nyilvánosságot is kaptak. Mi lesz most ezekkel a nagy jelentőségű eseményekkel? Sárai Pál szerint a 2008. évi versenyekkel kapcsolatban úgy tűnik sikerül megegyezniük a békés megyei vezetőkkel és Békéscsabára viszik a versenyeket.

Az a véleménye, hogy még ha ígéretet is kapnak az önkormányzattól és e reptér üzemeltetőjétől a versenyek szegedi lebonyolításának lehetőségére, arra nem lehet alapozni. Példaként hozta fel a 2007. évi Magyar Vitorlázórepülő Nemzeti Bajokságot, amely a Flatland Cup nemzetközi versennyel együtt került megrendezésre. Állítása szerint a mintegy 100 repülőgép részvételével zajló verseny kezdete előtt 2 héttel még rengeteg bizonytalanság volt, köszönhetően az önkormányzatnak, illetve az üzemeltetőnek.

Ellentmondás az önkormányzati cég vezetőinek állításaiban

A másik fél állításai ezzel - természetesen, - ellentmondásban állnak. Dózsa Gábor, az SzKT, az önkormányzati tulajdonú cég ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ők (itt bizonyára a várost és az SzKT-t együttesen értette), mindent megtettek azért, hogy a sportrepülés szerelmesei hódolhassanak kedvtelésüknek.





Segítettek a versenyek szervezésekor, támogatták az egyesületet és ez így is lesz ezután is, mert a sportrepülők a reptér külső felületét (valószínűleg ez alatt a füves területet értette Dózsa úr - a szerk. -) használhatják, a repülőgépeikért pedig bérleti díjat fizethetnek.

Az SzKT és a város vezetése szerint a repülőtér biztonságos működtetése érdekében volt szükség az intézkedésekre. Sárai Pál, a DAC ügyvezető elnöke elmondta, hogy azokat az eszközöket, ingatlanokat, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek voltak, már több, mint másfél évvel ezelőtt birtokba adták. Azóta már két légügyi hatósági szemle is megfelelőnek találta a reptér működését. "Elemi érdekünk, hogy a repülőtér biztonságosan üzemeljen, hiszen mi repülünk, a mi biztonságunkról van szó!  

Az egyesület által épített torony és berendezései, valamint az üzemanyagtöltő állomás jelenleg is az üzemeltető birtokában van. Így az az állítás, hogy az egyesület miatt nem üzemeltethető biztonságosan a repülőtér, finoman szólva nem állja meg a helyét.  A jelenleg átadásra került ingatlanok most üresen állnak, azelőtt az egyesület technikai, karbantartási tevékenységeit szolgálták Vajon milyen nélkülözhetetlen repülőtér-üzemeltetési funkciókhoz van szükség rájuk? Ki és milyen céllal fog beköltözni?"  

Jogsértések és perek - Kilakoltatás karhatalommal

Elmondta még, hogy folyamatban van egy per az önkormányzattal, ami az ingatlanok tulajdonjogáról szól. Furcsának tartja, ahogy a per alatt álló ingatlanokkal kapcsolatban megszületett a haladéktalanul végrehajtandó karhatalmi kilakoltatásról szóló határozat. Szerinte több jogsértés is történt, amelyekre a jövő heti sajtótájékoztató alkalmával kívánja a közvélemény figyelmét felhívni az egyesület.

Felháborodott hangon kommentálta az ejtőernyős szakosztály vezetője a jegyzőkönyvek felvételét. Szerinte az SzKT jogásza személyiségi jogi perrel fenyegette meg őt, amennyiben videóra meri venni azt, hogy nem hajlandók az ügyvezető elnöknek az eljárással kapcsolatos megjegyzéseit és pl. a vízmérő állást a jegyzőkönyvben rögzíteni. Ez utóbbiakat Sárai Pál is megerősítette, megmutatva a jegyzőkönyvet, amelynek végére rávezette ezt a tényt.

Az egyesület repülőgépei, eszközei jelenleg egy félkész, az önkormányzat szerint elbontandó, földes-sáros padlójú, félig nyitott hangárban állnak. Senki nem tudja, mi lesz a sorsuk. A tagok elszántnak látszanak, szerintük ezután is repülni fognak. Már elkezdték kidolgozni a válság-forgatókönyveket....

Lesz-e sportrepülés  5 év múlva Szegeden? Mekkora ennek az esélye?



A Nobel díjas Szentgyörgyi Albert egykori egyesülete vajon ugyanúgy emigrációra kényszerül majd, mint egykori híres tagja?  Milyen lesz a repülőtér 5 év elteltével? Sokak szerint ez már eldőlt, mások bizakodóak. Vajon hasonló sorsot szánnak a reptérnek, mint több más szegedi ingatlannak?
-szg-