Doyle  egy brit botanikus, Everad Im Thurn leírására hagyatkozott, aki már  1884-ben felfedezte ezt a vidéket.

Az Angel-vízesés neve Jimmy Angel emlékét őrzi. Ő amerikai pilóta volt, és teljesen véletlenül lett felfedező. A világháború után egy idős aranymosó alkalmazta. És mint már annyiszor, ismét útnak indultak, hogy aranyat keressenek. Sikerrel jártak, ám Angel  a könnyű géppel nem tudta volna hazavinni a „kincset”, ezért úgy döntöttek, hogy más megoldást keresnek, és majd később  visszatérnek. De a terv nem valósulhatott meg, mert az öreg aranymosó hirtelen meghalt. A pilóta egy idő múltán úgy határozott, hogy egyedül indul vissza és megkeresi a régi helyet, ahol megbízójával már egyszer járt. Valójában egy folyót keresett. Hosszas keresgélés után száll le egy hegytetőn. Ám amikor vissza akart indulni, minden próbálkozása hiába valónak bizonyult, a nedves, sáros, süppedős talajról nem tudott gépével felemelkedni. Angel kénytelen volt gyalogosan nekivágni az útnak, mert az elhagyott vidéken nem számíthatott segítségre. Végül a dzsungelen átkelve sikerült megmenekülnie és hazajutott. Otthon sokat mesélt egy csodás tájról és egy vízesésről, ám egyetlen térkép sem jelölt Venezuela ezen vidéken vízesést. Angel nem tudta akkor még, hogy a világ legmagasabb vízesésére bukkant. Erre 1949-ig várni kellett, amikor is amerikai kutatók feltárták ezt az addig ismeretlen tájat, és megmérték a vízesés hosszát. ( Jimmy Angel 1956-ban repülőszerencsétlenség áldozata lett, hamvait a nevét viselő vízesés felett szórták szét. Repülőgépe 1970-ig ott állt, ahol annak idején hagyta.)

Az Angel-vízesés a Canima Nemzeti Park területén található, melynek 65%-át ún. tepui alakzatok alkotják. Ezek földtanilag és biológiailag igen sajátságos képződmények úgy jöttek létre, hogy a kontinentális lemezek hasadékait az erózió lekoptatta, a későbbiek során pedig ezek a lekopott  lemezek felemelkedtek. Egyes hegytáblák elég magasak ahhoz, hogy saját időjárásuk és csapadékrendszerük legyen.

Az Angel-vízesés  teljes esése 979 méter(ez kb. 300 méterrel hosszabb bármely eddig ismert vízesésnél), a vízszalag szélessége pedig 152 méter az esős időszakban, amely  júniustól novemberig tart. Ebből a csapadékból táplálkozik az a földalatti folyó, mely a vízesés vizét adja. A száraz időszakban a víz nagy része elpárolog, és egzotikus párafelhővé alakul.

<