Ennek az egyik kézzelfogható eredményét éppen a napokban mutatták be Madridban. Itt emelkedett ugyanis első ízben a levegőbe az a légcsavaros repülőgép, amelyen – az aviatika több mint százéves történetében először – hidrogéncellás erőforrás hajtja az elektromotort. Az üzemanyagcellát a Boeing Research & Technology Europe mérnökei fejlesztették ki osztrák, francia, német, spanyol és brit kutatók közreműködésével.

A hidrogéncellás erőforrás kifejlesztése öt évvel ezelőtt kezdődött, éppen annak érdekében, hogy olyan új, alternatív meghajtási lehetőségeket találjanak a szakemberek, amelyek révén sokkal környezetbarátabb módon repülhetünk majd a jövőben.

A hidrogénelemmel hajtott elektromotor lényege igen egyszerű. Az erőforrás itt nem más, mint egy olyan hidrogénakkumulátor, amelyben a hidrogén oxidációja révén elektromos áram és hő keletkezik, illetve melléktermékként még víz is. De a folyamat során – a hagyományos hajtóművekkel szemben – semmiféle környezetszennyező anyag nem keletkezik.
Az újfajta meghajtás tesztelésére egy kétüléses osztrák Diamond Dimona motoros vitorlázógépet választottak a mérnökök. A gépet a Boeing kutatási csoportjának szakemberei alakították át és látták el egy protoncserélő membrános (Proton Exchange Membrane – PEM) akkumulátorral, illetve egy másik, lítiumion-akkumulátorral. Ezek hajtották meg a gépbe épített elektromotort és azon keresztül a hagyományos légcsavart.

A tesztrepülések februárban és márciusban folytak, Madridtól délre, a SENASA ocańai repülőterén. A berepülések során a pilóta mintegy ezerméteres magasságba emelkedett a géppel, s e manőver során a gép egyszerre használta a két akkumulátor energiáját, majd miután elérte az utazómagasságot, már csak a hidrogénakkumulátort használták, amely mintegy 20 percig biztosított kellő energiát a 100 km/h-s repüléshez.

A Boeing szakembereinek kutatásai szerint a protoncserélő membrános módszer (PEM) a jövőben azt is lehetővé teheti, hogy ezzel a kisebb méretű, pilóta által vezetett vagy pilóta nélküli motoros repülőgépek akár hosszabb időt is a levegőben tölthessenek.

Hosszabb távon pedig megvan annak is a lehetősége, hogy az ilyen alapon működő környezetbarát energiaforrások felváltsák a segédberendezéseket, azaz ezzel a módszerrel ki lehetne váltani például az utasszállító repülőgépeknél a segédhajtóműveket, amelyek manapság szintén kerozinnal üzemelő sugárhajtóművek.

Az alternatív üzemanyagokkal és meghajtásokkal foglalkozó boeingos kutatások egyelőre csak a másodlagos erőforrásokra terjednek ki, azaz nem az a célja a fejlesztéseknek, hogy a nagy utasszállító repülőgépek főhajtóműveit cseréljék le ezzel a módszerrel. Természetesen azzal kapcsolatban is számos új elképzelésen dolgoznak a hajtóműgyárak, de a PEM-rendszer egyelőre elsősorban a segédhajtóművek kiváltásának lehetőségére koncentrál.
De nemcsak a Boeing és az Airbus fordít komoly figyelmet ezekre a kérdésekre, hanem a nagy légitársaságok is, amelyek a környezetvédelmi díj bevezetése mellett például a gépek festésének egyszerűsítésével is csökkentik a felszállósúlyt, ami kisebb üzemanyag-fogyasztást eredményez. Sőt, vannak olyan légi szállítók, amelyek könnyebb fedélzeti eszközöket, például étkészleteket, evőeszközöket alkalmaznak, illetve számos más súlycsökkentési „trükköt” is bevetnek annak érdekében, hogy ezzel is a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.