Támadással felérő csapás – így írható le az izlandi Eyjafjöll vulkán kitöréséből származó hamufelhő, mely tegnap az európai légiközlekedés negyedének kiesését okozta, csütörtök estére szétterült a Skandináv-félsziget, Dánia és Dél-Anglia felett, és éppen akkor éri el hazánk északi határát, amikor Magyarország és Svájc 19 órakor egyszerre zárja le a légterét.

Ez a cikk észak-európai szemszögből mutatja be a hamufelhő útját. 

Vulkán-mantra a lezárt reptereken 

Tegnap azért volt szükség a brit, ír, norvég, svéd, dán, finn, belga és holland légtér lezárására, mert a vulkáni hamu – a brit légi irányítási központ (NATS) és más szakértők szerint is – komoly veszélyt jelent a repülőgépek számára: az apró, érdes hamurészecskék ugyanis tönkretehetik a hajtóműveket, és a gépek szélvédőjére rárakódva erősen rontják a látási viszonyokat. Olyan ez, mint belerepülni egy homokviharba – állítja a svéd légiközlekedési hatóság (Luftfartsverket) szóvivője. 

Az izlandi Eyjafjalla-gleccser alatt lévő 
vulkán kitörése április 14-én kezdődött.

Így olyan jelentős európai reptereken szünetel a légi forgalom tegnap óta, mint a londoni Heathrow, a koppenhágai Kastrup, a párizsi Charles de Gaulle, a stockholmi Arlanda, az oslói Gardermoen, az amszterdami Schiphol. A repülőterek internetes nyitólapjain csütörtök este mantraként jelent meg a "vulkánkitörés" fogalma, amely csak ráerősített a helyzet rendkívüli voltára. A Guardian brit lap szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások óta nem volt ilyen mértékű közlekedési káosz a világon.

Az oslói Gardermoen repülőtér honlapján tegnap
este óta egy "Krízis" feliratú fejléc várja a látogatót.

A BBC szerint a légi korlátozások mintegy 600 ezer embert érintettek csak csütörtökön, és az európai légiforgalmat ellenőrző kormányközi szervezet, az Eurocontrol délelőtt úgy nyilatkozott, hogy a probléma – melynek következtében a mai transzatlanti járatok felét törölni kellett – még legalább 24 órán keresztül fenn fog állni.

A Ryanair, a British Airways, és a Scandinavian Airlines (SAS) légitársaságok már tegnap este a jegyek átfoglalását, illetve áruk visszatérítését ígérték a terminálokban rekedt utasok ezreinek. A gazdasági válság által megtépázott SAS-nak a dán média szerint többe kerül a hamufelhő, mintha dolgozói egész nap sztrájkolnának: a skandináv társaság napi 50 millió koronát (mintegy 1250 millió Ft-ot) veszíthet, mégis csak szombaton 13 órakor indítja el a járatait.  

"Hónapokig eltarthat"

A hamufelhő kiterjedése Európában április 16-án
délben és éjfélkor. / Vulcanic Ash Advisory, London 

A 11 kilométer magas hamufelhő, melynek termelődése Izlandon nem állt le, ma tovább mozgott a kontinens belseje felé, s a következő napokban – széliránytól függően – az egész észak-atlanti térség légiközlekedését sújthatja – állította a svéd rádióban Reynir Bödvarsson, az Uppsalai Egyetem vulkanológusa, aki szerint az olvadó Eyjafjallar-gleccser és a feltörő láva találkozásánál keletkező hamu termelődése “napokig, hetekig, vagy hónapokig is eltarthat”.

A helyzet gyorsan változik. A svéd légiközlekedési hatóság ugyanis tegnap még azzal számolt, hogy miután csütörtökön 17 órakor lezárták a norvég; 22 órakor pedig a svéd légteret, ma "egyetlen repülőgép sem fog repülni Észak-Európában". Ennek ellenére Svédország és Norvégia északi részén (Lulea, Namsos, Tromsö) már ma rövid időre feloldották a légtérzárat. Anton Eliassen, a norvég Meteorológiai Intézet igazgatója is úgy nyilatkozott, hogy a dél felé forduló szél révén Észak-Norvégia már a hétvégén kiszabadulhat a hamufelhő alól.

Az Eyjafjöll 3 krátere "maga az ördög" – írta 
csütörtöki jelentésében a radarképet készítő 
izlandi parti őrség. / Landhelgigćslan/TF-SIF

Norvégia komolyan veszi a vulkáni felhő tömegközlekedési és egészségügyi aspektusát – derült ki tegnap, amikor Ström-Erichsen egészségügyi miniszter elmondta: a legjobban azért aggódik, mert a norvég légimentők nem tudnak felszállni, Magnhild Meltveit Kleppa közlekedésügyi miniszter pedig azt kérte, hogy a közlekedési szektor nyújtson alternatívát a repülőgép nélkül maradtaknak. “Norvégia jobban függ a repülőgépektől, mint bármely másik európai ország” – állította a közlekedésgazdasági intézet kutatója Jon Inge Lian.

Paradox részlet, hogy míg Északnyugat-Európa légiforgalma megbénult, az izlandi repterek – így Keflavík – tegnap is nyitva tartottak. "Az Izlandra és Izlandról történő repülés rendben van" – nyilatkozta a szigetország légiközlekedési hatóságának szóvivője, Hjördis Gudmundsdottir az AFP-nek.

Az Izlandi Egyetem vulkanológiai központja (Nordvulk) szerint az Eyjafjalla-gleccser alatti vulkán az utóbbi 1100 évben összesen ötször tört ki, és a legutóbbi 1821-es erupció több, mint egy évig tartott. Idén az Eyjafjöll március 20-án tört ki először, majd pedig szerdán másodszor – a márciusihoz képest tízszeres erővel. A tűzhányó szerdán kezdődött kitörése miatt 800 izlandit kellett kiköltöztetni otthonából a gyéren lakott délnyugati parti sávban, ahol a "hamueső" és az olvadó gleccser okozta "extrém" áradás a Markarfljót folyón nem mérséklődött – számolt be tegnap este az izlandi média, amely a helyieknek maszk és védőszemüveg használatát javasolta a szem- és légúti panaszok kiváltására alkalmas hamu ellen.
 

Norvég előrejelzés a hamufelhő április 17-e délutáni kiterjedéséről. Sárga szín:
magától lehullot hamu. piros: eső miatt lehullott hamu. fekete: a felhő tartózkodási helye.
Forrás: Norvég Meteorológiai Intézet / Meteorologisk Institutt. 

Talán csak a kezdet